Ha épp nem teniszt nézel

Jártamban-keltemben beleakadok néha olyan történetekbe, amik kiemelkednek a fanfiction-ök, legyünk őszinték, általában sekélyes világából, és amiket egyáltalán nem szégyen elolvasni.

Sajnos általában miután elolvastam őket, többet soha nem találom meg, ezért úgy döntöttem, hogy azokat, amik igazán jók, összegyűjtöm egy helyre. Mostanság a Supernatural van terítéken, kár, hogy régebben nem volt blog, mennyi X-akták, ER, Harmadik műszak, Stargate, Lost, House sztori van, amikre még most is emlékszem, és amiket szívesen visszaolvasnék…

Itt egy kis összeállítás az általam ajánlott olvasnivalókról a SupNat, a House, a Firefly, a Grey’s Anatomy, a Criminal Minds és a NCIS világából 🙂

SUPERNATURAL

HOSSZÚ ÉS HAT (nem ajánlott depressziós napokon)

roqueclasique: I’d Drive All Night Just to Get Back Home

Roqueclasique DRIVE sorozatának első része: Dean a YED stanfordi felbukkanása előtt, egy vadászaton kicsinálja az egyik lábát – végleg. A sztori innentől kezdve követi – kis változtatásokkal, kitérőkkel – a sorozatot, azzal a különbséggel, hogy Deannek és Samnek ezzel a megváltozott körülménnyel együtt kell boldogulnia. Roqueclasique Deanje gyakorlatilag tökéletes, a sérülés, az alkalmazkodás, a düh, az elfogadás szívszorítóan hétköznapi, és gyakran úgy érzed, hogy Dean lába csak egy mellékes körülmény, ami nem több, mint az élet egy újabb, semmi különös velejárója. Mintha nem is változtatott volna meg mindent.

Néhány nap alatt elolvastam az egész sorozatot, és amikor legközelebb SupNatot néztem, egyfolytában figyelmeztetnem kellett magam, hogy nem, nem, Dean lábával nincs semmi baj. Ennyire jó.

Big Pink: Red

Ha Big Pink Red sorozatából csak egyet ajánlhatnék, akkor az a legelső történet lenne: favágók, egy farkas, aki ismeri Deant, jelen, közelmúlt és régmúlt, egy, a legkisebb fától a legutolsó zöld aktivistáig gondosan felépített világ: Big Pink teremt, nemcsak Dean, Sam és John élő, igazi karakterek, hanem mindenki más is az. A végső megoldás lehetett volna egy icipicit jobb is, de ezt az icipici jobbat is tudni kell a helyén kezelni: míg a történet többi része A+, a vége úgy A-.

Big Pink folytatta a Red sorozatot, amit én valójában az ötödik történettel, a Fire In The Hole-lal kezdtem el: Dean és John egy éve Sam távozása után. Dean zuhan, John zuhan, Bobby vár, és egyikük sem tudja, hogy valójában mi történt ott, abban a parkolóban. Klasszikus.

Sokaknak a harmadik történet, a Dazzleland az etalon, és nem is nagyon tudok vitatkozni ezzel sem: Sam és Dean John halála után visszatérnek a Niagara vízeséshez, valamint  Sam volt iskolájához azért, hogy rájöjjennek néhány igazságra, és hogy el tudjanak indulni a saját útjukon.

Amit jó tudni mielőtt nekivágsz Big Pink vörös világának: Big Pink történetei nem könnyű olvasmányok, mindegyik olyan, hogy nehéz közben levegőt venni, és egy idő után arra azért szüksége van az embernek. Szóval mindegyiket érdemes elolvasni, de javaslom a szünetet köztük.

Oselle: Lazarus came forth: Dean visszatér a Pokolból, és egy posztapokaliptikus világgal találja magát szembe. Oselle nem kecmecel: a történet, ami a Jericho lehetett volna, ha a BSG írók veszik kezelésbe.

Zatnikatel: The Woods are Lonley, Dark and Deep: Zatnikatel továbbgondolta az első évados Bender-részt, és nem olyan irányba, hogy kellemes esti olvasmány legyen belőle… Sokan próbálkoztak, próbálkoznak a SupNat fanfic-írói közül hasonló témával, és az esetek döntő többségében látványos melléfogás a vége. Mert ilyen sztorit csak a legnagyobb tisztelettel lehet/szabad írni. Zatnikatel ezt teszi és az eredmény egy különleges történet, egy nagyon érzékeny témáról.

És Zatnikatel van annyira író, hogy ne akarja megúszni az igazán nehéz részt sem: The Killing Moon méltó folytatása a Woods-ban elkezdett történetnek.

Mimblexwimble: Ten Thousand Miles: 2007. december 29-én Sam elmegy kávét hozni, és soha többet nem tér vissza. Úgy tisztességes, ha szólok: ez nem egy vidám történet. De ettől függetlenül érdemes elolvasni, mert minden szava emlékeztet arra, hogy mennyire-mennyire törékeny mindaz, ami a tiéd.

Leonidaslion:  I Have a Rendezvous With Death: Lucifer kiszabadult, a démonok elözönlötték a földet, és hiába állította meg Dean és Sam az Apokalipszist, két generációval később a gyerekek már nem tudják, mi az a TV, azt viszont igen, hogy nem jelent jót, ha egy kutyának sárga a szeme. Még akkor sem, ha a gazdája megmentette az életedet.

Rainylemons: The Way Back: Nem felemelő  dolog egy gyorsétteremben dolgozni, legyünk őszinték. Ha valaha angyal voltál, akkor még kevésbé. De ha az Egyetlen, Aki Számít még nem jött teljesen rendbe a Nagy Harc után, ráadásul hiába vár arra, hogy agysérült öccse megszólaljon végre, valakinek pénzt is kell keresnie. Mert enni akkor is kell, ha végül a zene ad megoldást mindenre.

HOSSZÚ ÉS VICCES

Gigglinkat – Summer Camp: John Winchester szeretne egy nyugodt hetet. Így kicsi Dean nyári táborba megy, pici Sam pedig apuval marad. Az eredmény? Két dühös tesó, akik közül az egyik nem érti, hogy apu miért akarja tönkretenni a családjukat, a másik pedig csak bőg. Majd sót szór az apjára. Mert nyilván démon. És mi a végeredmény?  Traumatizált tábortársak, traumatizált felügyelők, traumatizált John. És Dean többet nem megy nyári táborba.

RÖVID ÉS KICSIT ÖSSZETÖRI A SZÍVEDET

July – The Drawning Chain Egy víziszörny, és annak a története, hogy milyen sokféleképpen lehet megfulladni. És újra levegőt venni.

Doger_Winslow: Open Your Eyes: Talán az egyik legjobb H/C történet, amit sokféle fandom sokféle írásából olvastam. Nincs benne egyetlen felesleges mondat sem, csodálatos John/Dean párbeszédek, amiben a teljes kapcsolatuk benne van.  De legfőbbképpen hihetetlenül élethű leírása néhány olyan percnek, amikor minden pillanat egy teljes élet.

July: Rumpspringa: egy fogadás, amelynek eredménye a tinédzser Dean és John Winchester életének leghosszabb két hónapja.

RÖVID ÉS VICCES

Alethia: High-minded: Egy szép délutáni napon, megszállott gombákkal harcolva Deant szembeköpi egy-két gomba. A hatás? Színváltó Sam, a kockák és a pöttyök ördögi harca, és egy nagyon-nagyon gonosz flaneling. Jup, Dean is hiiiigh.

pdragon76: The Long Narrow Rope: Pdragon története a nem hétköznapi Winchester családról, akik valójában megtévesztően hasonlítanak egy olyan átlagos családra, ahol egy 13 éves kissrác, egy, a hormonjaival küzdő tinédzser, valamint egy egyedülálló apa próbál családot teremteni a káoszból. Humor, jól ütemezett nem-annyira-vicces-rész, nagyon jól eltalált karaktererek és párbeszédek.

eloise_bright: Conversational Winchester for Trolls : “szegény troll nem tudta, hogy mennyire rossz napot fogott ki, amikor három Winchester került az útjába” avagy útmutató kezdőknek a SupNat univerzumba.

AKIKKEL NEM LEHET MELLÉFOGNI

Következzék néhány író, akiket bátran ajánlok: mindegy, hogy rövid, vagy hosszú, vidám, vagy szomorú, egyben biztos lehetsz: minőségi történetet fogsz olvasni.

roque_clasique

Big Pink: Tales from Big Pink és Fanfiction.net

Pdragon

Eliose_Bright

HOUSE

Ha már újra lesz Chase, felelevenítettem a kedvenc Chase fanficjeimet 🙂

npkedit: Playing for Position: npkedit klasszikusa arról, hogy hogyan lett Chase a House csapat tagja.

npkedit Mind Over Matter: X-Man/House crossover, ami első látásra talán meglepőnek tűnik, de másodikra az egyik legötletesebb és legjobban megírt fanfic, amit olvastam. És nem kell ismerni hozzá az X-Mant, hogy élvezd. Én se ismertem.

Maya Tawi:  Safe From Harm: House, Chase, egy kétségbeesett férfi, néhány igen rosszul járt emberrabló, általános awesomness, és sok-sok humor.

RainyDayz: Sugar on the Asphalt: House, Chase és egy nem túl jól sikerült autózás.

Dana: Admission: rövid, üt, tökéletes.

FIREFLY

Annuette: Mercy: Simon, Jayne, Reavers. Nagyon nehéz, kegyetlen, csodálatos történet, amit el kell olvasni, de ne számíts könnyed esti szórakozásra.

Shanna: Space Pirates: Mal és a többiek némi űrhajórészért cserébe felajánlanak egy-két ingyen műtétet. A bolygót kirabló űrkalózok azonban nem mentek olyan messzire, mint ahogy azt a csipetcsapat gondolta…

és a folytatás: Cat and Mouse Games, amelyben a Serenity befogad egy macskát, valamint a  Recurring Nightmares, Time To Heal, A, amelyben Simon a helyi seriff vendégszeretetét élvezi.

SG-1

Pam3: But Tomorrow It May Rain: Egy rosszul sikerült bevetés, aminek hosszú távú következményei a csapat jövőjét veszélyeztetik. Vagy ami még ennél is fontosabb: azt veszélyeztetik, amiktől a CSK-1, az, ami. Bár ha igazán őszinték akarunk lenni, a “veszélyezteti” már nem pontos kifejezése annak, ami történt: a sebek túl mélyek, a trauma túl nagy, a jövő pedig félelmetesen átlagos. Pam3 története tökéletesen ad vissza egy nagyon nehéz helyzetet. És azt, hogy vannak dolgok, amiért érdemes küzdeni.

GREY’S ANATOMY

Waltzmatilda – All Depending On The Weather, I’ll Be Back By December…: Alex hat nappal a javasoltnál korábban jön ki a kórházból. Arra gondolni sem akar, hogy egyszer majd vissza kell menni. Egy másikba, dolgozni. Mint ahogy arra sem, hogy hogyan is került a kórházba, betegként. Eleinte reménytelennek tűnik minden. Aztán, talán, már nem is annyira.

Truhekili – First Responders: Meredith mindent megtesz, hogy valahogy összerakja az embereket maga körül. Az emberek alatt Dereket és Alexet értem. Főként az utóbbit. Tökéletes leírása annak, ahogyan lennie kellene a sorozatban is ősszel. De aligha lesz így, tehát marad ez a történet nekünk.

NCIS

Sequitur: Found In Translation: azt hinné az ember, hogy Tony DiNozzónak lenni nem igényel túl nagy erőfeszítést. Egészen addig, amíg rájön, hogy Tony, annak érdekében, hogy a csapatban minden zökkenőmentesen menjen,  négy nyelven gondolkozik, beszél, fordít, és következtet. Mi történik akkor, amikor egy jól irányzott bomba átmenetileg összeszavarja Tony fejében az áramköröket?

Cheekymice – Rag Doll : Egy újabb beépített küldetés. Egy újabb fiaskó. Egy újabb sebhely. De most legalább az halt meg, akinek meg kellett. Cheekymice története nem túl bonylult, nem is túl eredeti, de ez nem baj, mert a szereplők úgy viselkednek ahogy kell, a hihetetlen is hihető, és még izgulni is lehet rajta. Tony reakciója a küldetés tárgyára nekem kicsit eltúlzott volt ugyan, de ezen nüansztól eltekintve minden más teljesen rendben van.

Criminal Minds

http://community.livejournal.com/colormeanywhere/1431.html

http://matociquala.livejournal.com/1097730.html

http://crazyamoeba.livejournal.com/18085.html

http://www.fanfiction.net/s/6221862/1/

4 thoughts on “Ha épp nem teniszt nézel”

  1. Mozi….garantáltan csak csajoknak (barátnőkkel…..a nézőtéren a 2-vel kezdődő személyi szám dominált:D)

    Ízek…Imák…Szerelmek torokgombócos film-Napsütötte Toszkána ihletésű- Róma..India….Bali Julia Robertssel és…(sóhaj) Javier Bardem és… (sóhaj) James Franco szereplésével:)))

  2. krumplicukor said:

    Nekem is tervbe van véve, szigorúan csajos programként 🙂 Ezek szerint akkor jó volt a film.

  3. Jó….:))

  4. Ma este nem teniszt néztem…..biztos voltam benne,hogy szurkolás nélkül is meg lessz:)
    Koncerten voltam az Arénában….”Velünk jobb a világ”
    sérült, fogyatékos emberek szervezésében megvalósult jótékonysági bulin…..és akik odatették magukat (nem csak a nevüket)……a Csík zenekar….Presser Gábor!!!…..Lovasi András (yeah..) és a Kiscsillag zenekar…..Ferenczy György…..és a….Quimby……óhhhhhh yeah….Kiss Tibi…óhhhh…tiszta szívvel és lélekkel qrva jó zenével…és a közreműködő sérült emberekből álló “Nemadomfel” zenekarral.)) ez utóbbi szlogent ajánlom minden kedves rajongónak….:))

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s