A legtöbb Federer drukker nem tekintett örömmel és izgatott várakozással a vasárnapi döntő elé. Igazságtalanság lenne emiatt hibáztatni bárkit is, hiszen jó okunk volt erre, elég egy pillantást vetni a Federer-Nadal párharc statisztikáira.

Az, hogy az elmúlt események tapasztalataiból az ember következtetéseket von le, és felállít egy várható kimenetelt, az egyik olyan tulajdonság, ami az embert sikeressé tette a Földön. Százból kilencvenkilenc alkalommal meg is történik az, amire számítani lehet.

Federer harmincöt éves. Hat hónapot kihagyott sérülés miatt, az idei AO volt az első tornája a kényszerpihenő után. Tizenhetedik volt a világranglistán a torna kezdetekor. Az utolsó GS-ét öt évvel ezelőtt nyerte. A döntőbeli ellenfelét Grand Slamen 2007-ben, a wimbledoni döntőben verte meg utoljára.

Úgy nyerte meg ezt a tornát, hogy négy top 10-es játékost kellett legyőznie, harmincöt éve nem volt ilyenre példa Grand Slamen. Három öt szettes meccset játszott, és nyert meg, nem volt még ilyen a karrierjében.

Ebben a GS győzelemben nem volt semmi előre kiszámítható, minden törvényszerűséget, eddigi tapasztalatot felülírt, nem történt még ilyen, amióta profi teniszt játszanak.

Nem lehet kategorizálni, felcímkézni, felesleges elemezni, értelmet keresni benne, úttörő, mint Federer egész karrierje.

Ez volt az az egy alkalom, ami miatt a másik kilencvenkilenc alkalomnál is reménykedik az ember, hogy talán, most lesz az az egy.

Reklámok