Április 4-ével befejezi a működését a Television Without Pity, vagy ahogy mindenki szólította: a TWOP. Nyilván azoknak, akik nem követték a sorozatok világát, sokat nem mond ez a hír, azoknak viszont, akik igen, egy korszak végét jelenti.

TelevisionWithoutPity

A TWOP volt az a honlap, ami megteremtette az egyes sorozatrészek online összefoglalójának műfaját, amelyet ma már minden valamit is számító internetes, TV-vel foglalkozó médiafelület átvett, és a fórumozás legfontosabb szabályait is lefektette, amelyet mind a mai napig követnek az olyan fórumok, amelyek nem pusztán nézettséget akarnak generálni, hanem tényleges beszélgetéseket, intelligens és senkit sem bántó eszmecserét.

Bár ma már szinte mindenhol olvashatunk részösszefoglalókat, sok médiafelületen kifejezetten jókat, professzionális újságíróktól, mégse érte el számomra a TWOP szintjét egy sem, mert amellett, hogy a legkultabb sorozatoktól a legmainstremebbekig mindent felöleltek (érdemes egy pillantást vetni az archívumra), olyan írókat választottak, akik amellett, hogy minőségi írást képviseltek, a szarkasztikus, helyenként kíméletlen stílus mellett őszintén szerették azt, amit csináltak.

Ezért is fájó, hogy nem pusztán annyi fog történni, hogy nem lesz több összefoglaló, nem lesz több fórum, ahol bármilyen sorozatról tudtál beszélgetni valakivel, legyen az dráma, reality, komédia, vagy a Tortakirály, hanem a honlap teljesen eltűnik a netről, és magával viszi Jacob kis műremekeit a BSG-ről, amelyek a szemünk előtt váltak egyszerű összefoglalókból filozófiai-irodalmi esszékké, az SPN-ben karaktert kapó Damient és a kissé vérszomjas, ám annál aranyosabb, meleg sárkányát, Rault, aki alig várta, hogy valakit feltrancsírozzon Sam&Dean, a HoYay-t, whojackie-t a My Name Is Earl-ről, aki nem más volt, mint Greg Garcia, a 21. század kezdetének egy kulturális szeletét, ami befolyásolt, alakított és jóval többé vált, mint egy egyszerű honlap, sorozatokról.

Az internet pillanatok alatt összeköt bárkit a világ minden részéről, és ugyanilyen pillanat alatt tudja eltüntetni másfél évtized szellemi termékét, úgy, hogy nem marad semmi sem utána.

A magam részéről azzal a jelenettel búcsúzom a TWOP-től, Jacob tollából, amelyet arra a kérdésre választanék, ha egyetlen jelenetet lehetne mondani, bármely sorozatból, ami leginkább visszaadta az ezredfordulót követő korszakot.

“Apollo notices a leak in his suit, checks his rapidly dropping oxygen levels, and puts his hands over the hole. This probably isn’t intentional, but it somehow makes total sense that Lee’s always about to die from oxygen loss. He never learned to breathe. He watches the whole battle taking place around him, in reference to that guy at Midway that sat in the ocean. It is beautiful, like a wonderful, terrible dream about things so big they make you an amoeba just watching them. Space battles don’t actually do it for me very often. This is one of those times. I wish all space fights had really pretty music and lots of orange fire and silver exploding in middle-speed time, and a tiny third-party participant losing oxygen.”

Egy újabb web 1.0 termék körül fogyott el a levegő.