Címkék

, ,

Még három nap és kezdetét veszi Wimbledon!

Igaz kicsit hupilillább, mint szokott és a közönség is sokkal vehemensebb lesz, mint a hagyományos két hét alatt, de ettől még Wimbledon. Vagy pontosabban annál kicsit több is, hiszen ha van még egy olyan sportesemény a világon, ami Wimbledon presztizsét növelni tudja, akkor az az, amelyik pénteken fogja kezdetét venni.

Wimbledon jelenlegi helyszínén még nem rendeztek olimpiát (az 1908-as játékok még a Worple Road-i klubban kerültek megrendezésre), így azoknak a teniszezőknek, akik idén pályára léphetnek az öt karika alatt, történelmi eseményben lesz részük.

Persze, az olimpia a teniszben nem volt mindig ennyire fontos, és ha őszinték akarunk lenni, most sem állíthatnánk, hogy akkora jelentősséggel bírna a sportág mindennapjaiban, sokszor az az érzésem, hogy a sztárokat is inkább a kuriózum, a nem megszokott, a “jaj, de jó, részei vagyunk egyszer a nagy egésznek” érzés mozgatja, nem pedig sportáguk kiemelt eseményeként fogják fel.

De kétségtelen, hogy sokat javult az olimpia megítélése a teniszberkekben, mióta az európaiak vették át az irányítást az élen, korábban voltak időszakok, amikor csak nyűg és plusz egy darab lemondó nyilatkozat volt ez az összejövetel.

Mostanára azonban úgy tűnik, hogy a tenisztársadalom keblére ölelte az ötkarikás játékokat, és miért ne tenné, tagjai a játékok legismertebb alakjai között vannak, kiemelt figyelmet kapnak a szervezőktől, nézőktől, nemzeti színekben léphetnek fel, és legalább négy évente van valami, ami megakasztja a változatlan Tour egyhangúságát.

A Játékok természetesen gyorsan rájött, hogy mekkora üzlet és marketing van ebben a rengeteg lelkes teniszezőben, nem volt véletlen, hogy Peking után Jacques Rogge a legemlékezetesebb pillanatként azt jelölte meg, amikor Fed pityergett az arannyal a nyakában. Idén összesen nyolc ország döntött úgy, hogy teniszező viszi majd a zászlót, egyik másik sportág sem kapta meg ezt a megtiszteltést ennyiszer.

Svájcban is teniszező viszi majd a svájci keresztet, ami nem meglepő, még úgy sem, hogy ez a teniszező nem Fed lesz.

Rognak felajánlották ugyan a zászlóvivői tisztet (mégis, mit tehettek volna?), Fed viszont úgy vélte, másnak is meg kellene adni a lehetőséget, mivel ő már kétszer vitte.

Hát igen, Svájc nyári olimpiai csapata nem hemzseg kiemelkedő sportszemélyiségektől, Pekingben két aranyérmük volt, Cancellárának és Fedrinkának köszönhetően, Fabiónak szombat tíztől már futama van, így ő kihagyja a megnyitó ünnepséget, Fed pedig nem kérte a zászlót, így különösebben nem volt kérdés, hogy Waw lesz az, akit ez a megtiszteltetés ér.

Waw nagyon örült neki, és én is örülök, hogy ő kapta ezt a lehetőséget.

A csapat már Londonban edz, PaulA és Sev is a fedélzeten, emellett külön felhívnám a figyelmet a svájci csapat pólóján látható szimbólumra.

Esküszöm, nyolcszáz év múlva a svájci olimpiai csapat pólóján egy nyíllal átlőtt alma lesz, amit egy teniszütőn nyújtanak feléd.

Mert nagyjából ennyi minden érdekes történik Svájcban ezerhatszáz év alatt.