Címkék

, , ,

A nagy szünet után összesűrűsödtek a dolgok, még ki sem hevertük Madrid teniszcsigalépcsőit, itt is van Róma, és a szokásosan alig létező elvárások.

Fed Rómában immár két éve nem alkotott semmi értékelhetőt, a római egyike volt azoknak a tornáknak, amiket talonban tartogatott arra az esetre, ha pihenésre vagy pontokra lenne szüksége.

Ennek megfelelően vágtunk neki ennek a hétnek, Fed a madridi döntő után közölte, nem biztos, hogy egyáltalán elindul. Végül csak, de ezt csak aznap döntötte el, és még akkor is azzal a fenntartással, hogy fordulóról fordulóra fogja eldönteni, játszik-e tovább.

Ehhez képest ma elődöntő és Novak.

Kezdésként Berlocq megfelelő partner volt az alapütések begyakorlásához és a borítás feltérképezéséhez, Juan Carlos Ferrero elleni meccs pedig egy ajándék volt. Egyrészt mert esztétikaliag igen szemre való volt ez a párosítás, másrészt pedig azért, mert valódi örömteniszt  kaptunk, csodálatos megoldásokkal, ütésekkel, másfél óra visszapillantást egy olyan játékra, amit sajnos elveszítettünk az elmúlt évek erőteniszében. És az év eddigi legjobb két nyert szettre menő meccsét.

 (Nem találtam rendes meccsképet, így ezzel lesztek kénytelenek beérni.)

A helyi hős Seppi-nek, aki Istomint, Isnert és Wawot is búcsúztatta, túl nagy volt a sebességbeli váltás, kevesebb, mint egy óra alatt lett vége Fed második éjszakai meccsének.

Ma tehát Novak, aki nem játssza azt az ellenállhatatlan, több, mint tenisz játékát, mint tavaly, de amikor kell, akkor emel a szinten, és néhány gém erejéig visszaidézi azt.

A tavalyi emlékezetes US Open elődöntő óta nem játszottak egymás ellen, és tekintve, hogy az a meccs Fed további karrierjéhez való hozzáállását alapvetően változtatta meg, így kétlem, hogy azon gondolkozna, neki jobb lenne, ha most kikapna Novaktól. Hiszen, ha Rafa megnyeri ezt a tornát, újra ő a második.

Nagy küzdelem várható, persze, kérdés, lesz-e egyáltalán valaki, aki élőben figyelemmel fogja követni ezt a mérkőzést, hiszen este BL döntő…

Advertisements