Címkék

, ,

“Az AO mindig beb@sz itt január közepén: olyan mint amikor a legmélyebb álmodból ver fel a vekker.”

Fejtette ki cinnouse, és ennél jobban meg sem fogalmazhattam volna, hogy mit is érzek jelen pillanatban.

A kíméletlen ébresztő kivédésre egyetlen módszer ígérkezik hatásosnak: átalszom a következő két hetet.

Például ma hajnalban édesdeden aludtam, míg kisorsolták az ágakat, reggel sajnos twitteren szembejött velem, hogy RAFA-FED, igaz, ezt egy könnyed vállrándítással intéztem el (hol van az még?), majd két perccel ezelőtt vetettem rá az első pillantást a sorsolásra, de ez sem vett túl sok időt igénybe, lévén, csak addig jutottam, hogy Qualifier.

A többi jelen pillanatban semennyire sem érdekel, hogy ki fogja megnyerni az idei AO-t, pedig azt hiszem, nagyjából mindenki sejti.

Hideg van Melbourne-ben, szeles, esős, Fed háta már jobban van, edz is,  a gépemen megnyitottam az Australian Open 2012 mappát, a többi pedig itt van a nyakunkon, de ha kellően szürke, álmosító időnek nézünk elébe, akkor ezt talán megúszhatjuk döntő szett 5-3, 40-15, illetve három szett alatt összekapart öt gém nélkül.

Azoknak, akik mégis szeretnének felébredni, küldöm ezt a dalt, menni fog az a két hét napi két-három óra alvással is, kellő rutinnal rendelkezik már mindenki…

Advertisements