Címkék

, ,

Elnézést, hogy a sanghaji ezres eseményeiben nem igazán naprakész a blog, de még egy hét, és végre kiveszem az ezévi rendes szabadságomat, ami elmaradt a nyáron 🙂

Ráadásul szabadságom két hetében mindenfele utazgatni fogok, így most 1. qrva sok a melóm, mert előre kell dolgozni, 2. próbálom szervezni az utazáshoz szükséges dolgokat. /Viszont utazgatásaim során egy bizonyos bázeli tornát is célba veszek, így bízom benne, hogy fogok tudni hozni fényképeket, meg helyszíni beszámolót 😀 /

Mindennek az lett az eredménye, hogy örültem, hogy Fed meccseit meg tudtam nagyjából nézni, és ezzel kis is fújt minden ismeretem Sanghajról 😉

Szóval ez most egy Fed-központú bejegyzés lesz, elnézést azoktól, akiket ez kevéssé érdekel 🙂

Fed tehát egy hónap után lépett újra pályára, és rögtön John Isnert keverte elé a sors.

Bár valószínűleg a sorsot inkább Izzie emlegette a meccs alatt, merthogy Feden nem látszott a hosszú kihagyás, nagyon jól fogadott, keveset hibázott, a lábközötti ütést pedig lassan sikerül a rutin szintjére emelni, ami, valljuk be, elég gáz dolog, mozgatta össze-vissza Isnert, aki pedig sok mindent tud, de mozogni, na azt, nem igazán.

Ami pedig nem túl jó hír egy Fed elleni meccsen. Így tehát nagyon könnyű Fed-győzelem lett a vége: 6-3, 6-4.

Második ellenfélként régi jó ismerősünk, Seppi érkezett. Fed Seppi elleni meccseire két dolog jellemző: brusztolós, nyögvenyelős, 2. Seppi még csak szettet sem nyer.

Mindkét szokásos jellemző a mostani meccsre is igaz volt, Fed nem játszott olyan jól, mint Isner ellen, a második szettben brékhátrányba is került, de a győzelem igazán sosem volt kérdéses, ennek is 6-3, 6-4 lett a vége.

Harmadikként jött Bo Carl. A jövőre nézve, úgy döntöttem, legközelebb Fed negyeddöntős ellenfelét csak akkor fogom jelezni, ha véletlenül nem Bo Carl az.

Szerintem egyébként már ők is unják egymást, Söd legalábbis biztosan, Fedet még viszi az RG által okozott lendület, ami úgy saccolom, még két sima/egy GS-döntős Fed-győzelemig el is fog tartani 😉

Fed szemmel láthatólag nagyon készült, odafigyelt rettentően a fogadásokra, és variált, variált. Szegény Robin pedig nagyon rossz napot fogott ki, az első szettben a pályát se nagyon találta el, és Fed nem tette meg neki azt a szívességet, hogy a második szettben hagyjon neki időt arra, hogy megtalálja a ritmust. A 6-1-es első szett után, 5-0-nél félő volt, hogy ennek nagyon csúnya vége lesz, de Robinnak sikerült egy gémet összekaparnia, így 6-1, 6-1 lett a vége.

Fed rutinos versenyzőként tudja, hogy Vérivóék lelkében az ilyesmi megmarad, és az annyira nem jó hír (lsd RG 2009), ezért a meccs végén a kézfogásnál bocsánatot kért Robintól.

Van olyan is, akit nem könnyű lenyűgözni 😉

A Federer család berkeiben azonban nincs kétségünk, jelen pillanatban Fed sanghaji kalandjai nem tartanak túl nagy érdeklődésre számot, ugyanis Roger nővére, Diana nemrég ikreknek adott életet. A kicsiket Emiliának és Romannak hívják, a hírt csak a héten hozták nyilvánosságra, de a svájci lapok szerint már három hetesek a babák. Nagy grat!

Fed egyébként, így a család nélkül, meglehetősen unatkozik,  aminek legbiztosabb jele, hogy elkezdett kínaiul tanulni. Pontosabban a mandarin nyelvjárást, és  Paul-A-t, valamint Tony Godsickot is elrángatta az órára. Igaz, ők ketten tíz perc után feladták a dolgot,  de nem úgy Rog.

Aki rettenetesen büszke volt magára, és természetesen a meccs utáni, a pályán adott interjúban sem felejtette el megemlíteni, hogy már teljes egy mondatot el tud mondani kínaiul, a kínaiak nagy örömére:

Fed kínaiul beszél. Vagy legalább is próbálkozik.

Egyébként Rogernek gyakrabban kéne járnia Kínába, imádják.

Az egyetlen olyan nyilvános hely, ahova Fedet nem kísérte el minimum tíz testőr.

Holnap Djokó, aki hihetetlenül jó formában teniszezik, a másik ágon Mari-Monaco elődöntő lesz.

Rafa még a második körben kiesett Melzer ellen. Előfordul az ilyesmi.

 

Reklámok