Címkék

, , , , , , ,

Lassacskán mindnyájan magunkhoz térünk a sokkból, hogy többet nem lesz Miles a jégfürdőzős képeken, így azt hiszem itt az ideje, hogy megismerjük Mari verzióját.

Mari jelen pillanatban Los Angelesben ügyködik, nagy nehezen jutott túl Smyczeken, és Fallával is megszenvedett, de térdkötéssel és hátrafordított baseballsapkával a négy között van. És interjúkat is ad arról, hogy mi is történt.

“Leültünk Miamiban megbeszélni, hogy hogyan látjuk a dolgokat. És meglehetősen különbözőképpen láttuk. Az természetes, hogy hármunknak eltérő ötleteink vannak, és hogy eltérően látjuk a dolgokat,  én másként gondoltam, hogy mi lenne nekem jó, mint ahogy Miles és Alex gondolta. De szükségem van arra, hogy 100%-ig biztos legyek abban, hogy mindenki, akivel dolgozok, úgy érezze, hogy amit csinálunk, az a helyes út.

Az elmúlt évek nagyon jól sikerültek, de szeretném megpróbálni megszerezni az első helyet a ranglistán, és GS-eket nyerni. Könnyen beleeshet az ember abba a csapdába, hogy túlgondolja, túlanalizálja a dolgokat. De nem hiszem, hogy bármi gond lenne a játékommal, csak fejlődnöm kell, és ez az, ami nem történt  meg az elmúlt négy-öt hónapban. Remélem azzal, hogy új edzőm, illetve új edzői csapatom lesz, elérem majd a célomat.

Most újra jól érzem magam, meg voltam elégedve azzal, ahogy Wimbledon alakult. Láttam, hogy mik voltak a problémák, és hogy mit kell tennem ahhoz, hogy újra top 4-es, top 3-as teniszt játsszak. Szembenéztem a problémákkal.”

Hajrá Mari. (Bár egyelőre én még inkább arra az egy GS-re koncentrálnék, aztán ha az megvan, majd továbbgondoljuk a dolgokat 😉 )

Míg  Mari kicsiben és nem túl meggyőzően próbálkozik a két versenyidőszak közötti pszichológiai hadviseléssel, addig mások mesterfokon űzik ezt.

Ha nem lett volna elég Annacone várható szerződtetésének (?) a híre, a zürichi Túlélőtáborból napi rendszerességgel kapjuk a beszámolókat arról, hogy miért is jobb, ha az ellen nem alszik nyugodtan 😉

A magam részéről már a fényképekkel illusztrált netes edzésnaplót várom (hüpp, Miles, nekem hiányozni fogsz… 😦 ), de addig is meg kell elégednünk a kiküldött szóvivőink jelentéseivel.

Koubek a hetet a Fed csapat társaságában töltötte, bár kissé mellőzve érezte magát, mert hát ez Zürich, ahol Rogernek családja meg barátai vannak, és így csak az edzéseken találkoznak, és edzéseken kívül nem töltenek el egymással időt (esküszöm, hogy ezt nem én találom ki, ezt írta… 😉 ), de egyébként eléggé ki van fáradva, mert ugyan az edzések csak két-három órásak, de intenzívek, mert Roger nagyon pörög. És PA is Zürichben van már, egyik este együtt is vacsoráztak. Bár akkor is Roger nélkül.

Az élet nehéz 😉

És megkaptuk a mostanság már szokásossá vált, ha “éppen nem mennek jól a dolgok, engedjétek Pierre-t beszélni” – PP interjúnkat is 😉 🙂

Paganini elmondta, hogy Fed pont annyira fitt, mint hat, vagy három éve (adatokat nem ad ki, mert ez harc, kérem szépen), a különbség csak annyi, hogy másként kell beosztani az edzésmunkát, mert hamarosan átlépi a 900 meccset, és benne van már a testében x ezer edzés, így több idő kell a regenerálódásra. 29, 30 évesen még nem öreg, így ez nem jelent gondot, de több pihenésre van szüksége, bár Roger nem akar pihenni az istennek se. Pierre azt is megosztotta velünk, hogy lassan két hete edzenek, augusztus 5-ig meglesz 15-17 egység erőnléti edzés, és 18-24 óra a pályán,  illetve elmondta, hogy egyelőre jól mennek a dolok PA-val, mert most már Roger is sokkal nyitottabb a különböző elképzelésekre, mint volt öt éve (khm… 😉 ), és PA teljesen le van nyűgözve, hogy Fed mennyire lelkes, és eltökélt…

Hétfőtől Kohlschreiber ismerkedik meg az élménnyel, amit egy Fed felkészülési időszak jelent, remélhetőleg ő is hozzátesz majd a “rettegj Tour”- hadművelethez 😉

Aztán van itt nekünk egy olyan teniszezőnk, aki jelen pillanatban nem akar félelmet kelteni senkiben sem, inkább csak azon imádkozik, hogy végre, hat hónap után, újra ütő legyen a kezében.

Úgy néz ki, hogy hétfőn ez a nap is elérkezik, Delpi twitteren adta tudtunkra, hogy a jeles napon újra edzésbe áll, most már ütővel együtt.

Közben készült egy Rolex reklámfilm Delpivel, és mivel a Rolexnél vicces emberek vannak, ezért természetesen ütővel, de nem voltak biztosak benne, hogy egyáltalán megfelelően állna-e a kezében, ezért a biztonság kedvéért csak támaszkodnia kellett rajta.

Delpike élvezi a forgatást.

Reméljük, jövő héten ilyenkor már jó Delpi-hírek lesznek 🙂

Reklámok