Címkék

, , ,

Rognak ugyan ma már nem volt jelenése a mai napon (hú, de fura volt… 🙂 ), de azért még hagyott nekünk búcsúajándékot Párizsból.

A Robin elleni meccs estéjén ugyanis hivatalos volt az ITF szokásos évi díjátadójára, ahol az előző év legjobb játékosait díjazzák, illetve egyéb díjakat adnak át.

A dopping-ellenőrzés elhúzódott (annyira bírom ezt a szép körülírását a dolgoknak 😉 🙂 ), így a sajtótájékoztatóra is későn ment, illetve a díjátadóra is jelentős késéssel érkezett. A szervezők persze már felkészültek a legrosszabbra, tekintve a, khm, eseményeket ;), de Fed telefonon megnyugtatta őket, hogy véletlenül sem hagyná ki… Még jó 😉 (Amit ide írni akartam, nem írom le, tekintettel a gyengébb idegzetű Fed-drukkerekre 😉 )

Meg különben is hihetetlenül szép és csinos öltönyt szerzett be erre az alkalomra, hülye lett volna nem megmutatni.

Szóval Fed már jócskán a vacsora közben érkezett meg, felállva tapsolták meg, ezzel jócskán zavarba hozták, de soha senki nem állította, hogy ne vágna az esze, gyorsan levágta mi a szituáció, és az alábbiakkal szólította meg a tisztelt nagyérdeműt:

Hát igen, felállva tapsolnak meg, mivel úgy gondolják, hogy nem látnak többet.”

Vigyorgott hozzá persze 🙂

Ráadásul még Guga estéjét is bearanyozta: a sors úgy rendezte, hogy Kuerten kapta idén az ITF életműdíját, amit Fed adott át neki. Az a Kuerten, aki az utolsó játékos volt, akitől Fed kikapott még az elődöntő előtt. Az is Roland Garros volt, természetesen 😉 🙂

Mindezzel Guga nem különösebben foglalkozott, csak két lábbal járt a föld felett, és olyan kijelentésekre ragadtatta el magát, ami a legelvakultabb Fed-rajongókat is zavarba hozta volna (“ha eddig nem te lettél volna a hősöm, akkor ezután biztosan az lennél”), és helyesen mosolygott:

Fed ezen kívül beszélt még mostanság Halléról, meg hogy Wimbledon, meg hogy évvégi elsőség, szóval a szokásos.

Csak most már jó lenne látni is, nemcsak beszélni róla, mert azt már eddig is tudtuk, hogy ez utóbbi jól megy 😉 🙂

Advertisements