Címkék

, ,

Ugyan Delpike szupergyors ázsiai tornáiról teljesen lemaradtam, de utólag sikerült egy-két nyilatkozatot elolvasnom tőle, amikkel némiképp kiengesztelt.

A srác angolja kicsit emlékeztet a rafalishre, de azért nagyságrendekkel jobb, és úgy tűnik nekem, hogy már az év elejéhez képest is fejlődött. Plusz jó hír, hogy az USO óta már nemcsak három kérdést tesznek fel neki, így lehetősége nyílik arra, hogy előbb-utóbb mondjon valami zsiráfcukiságot.

Mint pl. ez:

Q. Last year you were the youngest Masters here in Shanghai. This year you came back as American Open champion. Any different feelings?
A: A lot, yeah. (laughter.)

Vagy ez:

Well, I feel very good. The people here in China and Japan are so lovely, and they are very friendly and they love tennis. I have a lot of friends here, and I want to play my best tennis, try to be until final day and enjoy with them.

It’s very good be like a star, a little star, because the biggest stars is our Federer, Nadal, Djokovic, Murray.

Awww.

Egyébként Juannak az év eleji csukló tendinitisze újult ki, de a torna előtti presserében kb. háromszor mondta el, hogy mennyire fáradt, és az volt az érzésem, hogy a WTF-ig lévő tornákat ha tehetné kihagyná úgy ahogy vannak, mivel nem igazán izgatja, hogy most harmadik-e a ranglistán, vagy az ötödik. Az előbbinél fentebb, az utóbbinál lentebb nem mehet ugyanis.

Szóval Delpin erőt vett egy kis USO utáni, “akkor most mi a manót csináljak karrierem hátralévő tíz évében”  tanácstalanság. Amit komolyan kell venni, és alaposan át kell gondolni, nem szeretném, ha elhamarkodott döntések születnének ez ügyben. Pl. sokkal fontosabb ennek a kérdéskörnek a minden oldalról történő megfelelő átgondolása, mint holmi sárga labdák kergetése egy havas svájci városban.

Igen, sokkal-sokkal fontosabb 😉

Advertisements