Címkék

, , ,

Sok értelmeset ne várjatok tőlem, azon egyszerű oknál fogva, hogy végül nem tudtam nézni a meccset (sürgős halászlé evő-barátokkal összejövő-borozós programom lett), és csak az utolsó szettre értem haza, de már akkor is kellemes állapotban, így nem volt annyira gáz a dolog 😉

Persze, Egér folyamatosan közvetített, illetve a meccs utáni (önmagához képest) feldúlt beszámolója  alapján elég jó képet kaptam arról, hogy mi történt. Fed a miami-i önmagát idézte, de azért arra jó volt az elmúlt három hónap, hogy ne az legyen a végeredmény, mint ami akkor volt.

Őszintén szólva számítottam valami ilyesmire, csak nem akartam a meccs előtt leírni, mert már így is megkaptam, hogy miért vagyok ennyire negatív 😉 Mindenesetre előztesen három dolog miatt tartottam:

1. két nap kihagyás
2. 11 órakor kezdődő meccs
3. Hewitt.

És még három éve ezek mellékes tényezők lettek volna, manapság már nem azok.

Fed egyetlen szerencséje az volt, hogy Hewitt, ha lehetséges még nála is rosszabb volt, valami WTA-szerű meccset mutattak be nekünk, és a végén az nyert, aki egy icipicit jobban össze tudta kapni magát, illetve akinél egy kicsit jobban működött a szerva.

Mondjuk lehetséges, hogy a nap vagy a szél is közrejátszott, a pálya egyik felén, aki ott szervált, mindig nehezen hozta az adogatását, gondolom, ez nem volt véletlen.

Egy beszédes adat:

Fed: nyerő/knk: 51-59 (!)

Lleyton:  26/37

És egy beszédes kép:

Egér SMS-e a fenti eseményről: “Már négykézláb vagyunk. Szó szerint.” Utólagos elmondása szerint “Fed elesett a saját lábában.” 😀

Ami jó hír: valószínűleg nem lesz még egyszer ilyen korai meccse, és aligha játszik még egyszer ennyire szarul.

Azt eddig se gondoltam, hogy meg fogja nyerni ezt a tornát, de azért az elődöntőig illene eljutni, és akkor már nyugodtan hátradőlhetünk azzal, hogy egy szép évünk volt 🙂

Ó és majdnem elfelejtettem: Fed ezzel a győzelemmel mindenképpen megőrzi az első helyét a US Open utáni tornákig, függetlenül attól, hogy a továbbiakban mi történik az USO-n.

Reklámok