Nagy nap volt a mai. Azt is mondhatnám, hogy korszakos.

Az, amire évek óta vártunk, és ami a blog első szavazásának témája volt, bekövetkezett.

Úgy illik, hogy felelevenítsünk néhány emléket, mielőtt rátérünk az Eseményre.

 

 

 

És természetesen sok-sok videó a neten, legyen közülük, mondjuk ez:

És akkor, ne húzzuk tovább, itt van:

Harmadik szett, 5-2, 0-15-nél, Ivo szervájánál, a második fonák. Az Első, Meccsen Megütött Kétkezes Fonák.

/Oké, van, akik szerint, ezt a címet a Novak elleni 2011-es IW meccsen ütött kétkezes fonák már elorozta, de egyelőre még senki sem győzött meg arról, hogy az pontot érő szituációban született, de ha igen, akkor a mostanit egyszerűen átnevezzük az Első, GS-en Megütött Kétkezes Fonákra. Rugalmas vagyok./

Nem kicsit idétlen, nem kicsit nem lett belőle pont, de azok, akik arra tippeltek, hogy úgyis addig fogja piszkálni ez a dolog, amíg ki nem próbálja, nos, ők elég jól ismerik Fedet.

Aki egyébként azt mondta a meccs után, annyira bénára sikerült az ütés, hogy most hosszú ideig nem kísérletezik ezzel. Nos, a magam részéről meglepődnék, ha nem látnánk még egyszer-kétszer.

De ezen túl is akadt néhány kellemes perc az Ivo elleni meccsen, különösen az első szett végi TB utolsó három pontját emelném ki, főként a hálónál ütött átemelést.

Egyébként három szettben sikerült megoldani a meccset, ami az előzetes logika alapján azt jelenti, hogy Fed jó formában van. Ezt azért így nem merném kijelenteni, mivel túl keveset láttunk játszani, az viszont egyértelmű volt, hogy nagyon összeszedett, koncentrált és magabiztos. Jó volt a szerva és a fogadások is, a labdamenetek még döcögősek, de sebaj, jön Bernard Tomic, ellene lesz lehetőség beütni a tenyerest, fonákot, nyesést, röptét.

Bernard a tavaly elkezdett úton töretlenül halad előre, ez valójában jó hír mindnyájunknak, még ha jelenleg sokan nem kedvelik a tizenkilenc éve minden arroganciájával felvértezett 196 centis ausztrált. Bernie egy öt szettes (Verdasco), egy négy szettes (Querrey) és egy újabb öt szettes mérkőzésen (Dolgopolov) van túl, az idegei rendben vannak, a keze csodálatos, fura játékával őrültbe keregeti az ellenfelek nagy részét, és fontos tapasztalatokat szerez épp a top tíz felé vezető úton.

Vasárnap Rod Laver lesz, esti meccs, teltház, őrjöngő közönség, és remélhetőleg olyan tenisz, amit mostanában már nem nagyon látunk.