Elöljáróban

Címkék

roger federer, WTF

 

Szokás szerint Esztől.

A kapcsolódó dal.

London, ki szeretné és ki nem?

Címkék

andy murray, david ferrer, jo-wilfried tsonga, mardy fish, novak djokovic, rafael nadal, roger federer, thomas berdych, WTF

Fed sorozatban tizenöt megnyert meccsnél jár, jó lenne hozzátenni még kettőt, és akkor megint írhatom a számos posztcímeket.

Nagyjából ennyi a tanulsága a WTF csoportmérkőzéseinek, amellett, hogy a Djokó drukkerek komolyan elkezdhetnek aggódni amiatt, hogy a szerb vállát mikorra fogják helyrerakni, valamint a Rafa drukkerek lelkét sem dobhatta fel túlzottan a londoni kiruccanás.

Négy teniszező volt, aki rendesen felkészült az idei Mesterek Tornájára, közülük háromnak egyértelműen a keménypálya a legjobb borítása, kettőnek ezen belül is a fedett pálya, míg a negyedik játszott már döntőt itt.

Sok számolgatás, és utolsó pillanatig kérdéses továbbjutás mellett végül, teljesen igazságosan, ez a négy teniszező fog megküzdeni azért, hogy a döntőben is pályára léphessen.

Délután háromtól Fed-Ferrer, míg este kilenctől Berdych-Tsonga mérkőzések lesznek, remélhetőleg színvonalas tenisszel.

Rog igazából teljesen magabiztosan, jó játékkal nyerte meg a saját csoportját és szerzett hatszáz pontot (1500-at véd, szóval minden meccs számít), azért mondom, hogy igazából, mert út közben voltak néha kételyeink.

A Tsonga elleni meccset nehéznek vártam, az is lett, de tekintve, hogy Rog szervája csodálatosan működik most, nagy baj nem lett belőle. Tsonga hozta azt, amit már megszoktunk tőle, végtelen homályok és ellenállhatatlan zúzás egy meccsen belül (borzasztó lehet ellene játszani), de Fed Wimbledonban megtanulta, nem szabad arra várni, hogy újra kiessen a ritmusból, muszáj mindent megtenni annak érdekében, hogy tényleg kiessen, már nem várja széttárt kezekkel, hogy mikorra hagyja abba. Ennek az eredménye három egymást követő győzelem, és van egy olyan érzésem, hogy ennek a tudásnak a gyakorlására lesz még ideje, akár ezen a tornán is.

Aztán következett minden Fedes álommérkőzése, Rafa ellen. Igen, nem hülyültem meg, tulajdonképpen különösebb izgalmak nélkül vártam ezt a meccset, mivel, számomra, egyértelműen kiderült már eddig is, hogy Rafa jobb salakon, mint Fed, fedett pályán viszont Fed jobb, mint Rafa. Sokkal jobb. Még sose kapott ki tőle ilyen körülmények között, és a győzelmei mindegyike igen meggyőző volt, még a tavalyi, élete formájában játszó Rafa elleni is.

Rafa most mindenben volt, csak élete formájában nem, a kettő kombinációja pedig Rafa karrierjének egyik legsúlyosabb vereségét hozta, amit Rafa a maga megszokott módján vett tudomásul (“nem játszottam rosszul, de ha így játszik, akkor jobb nálam”), Fed pedig a 6-0 minden pillanatát kiélvezte, amennyire csak lehetett. Majd közölte, hogy “legalább van egy olyan borítás, ami nekem kedvez.”

Helyesek voltak nagyon, mint mindig.

A Fish elleni meccs formalitás volt csupán, Mardy már kiesett, Fed pedig továbbjutott, ennek megfelelően a két öreg bemutató meccset csinált a mérkőzésből, bajtársiasan megosztottak két szettet, a harmadikra hagyták a döntést, de abban is olyan labdameneteket játszottak és olyan hangulatot teremtettek, mintha a Madison Square Gardenben játszanának sok-sok pénzért. A közönség hálás volt érte.

Így érkeztünk el a mai naphoz, és Ferrerhez, aki Murray-t és Djokót verte, majd tegnap este három szettben kikapott Berychtől, így lecsúszott az első helyről, pedig nagyon nem szeretett volna Feddel játszani. Ettől még ismerjük Ferrut, és tudjuk, hogy mindent és még azon túl is meg fog tenni annak érdekében, hogy második döntőjét játszhassa itt.

De ettől még illene megnyerni ezt a meccset, ha már a rekord hatért hajt az egyszeri teniszező.

Remélem, nem alszom el a felénél.

20:37  27 Ígértem, itt van. Igaz, lassan a betűket sem látom, és nem, egyelőre nem a bor miatt, de semmi gond, a fiúk majd felébresztenek. Ugye?

20:31 Hihetetlen, hogy még a pontos időre is szükségetek van.

20:35 Hellló, én is itt vagyok!  

(Innen.)

20:43 Amúgy igazából nem várom. Ha valakit netán érdekelne Fedal-ügyben a véleményem, hallgassa meg Mansontól a Tainted Love-ot. Ez se rossz – “you got blood on your hands and I know it’s mine”. Wöhöhö.

20:45 Üdv, Esz. Jó ez a Manson-szám, köszönöm. A szomszéd nem annyira. Kéne egy stream lassan. (Blah.)

20:52 Hogy is volt ez? Nem fogadtam én meg RG után, hogy én soha többet Fedalt, ebben az életben…?

20:58 Ja hogy te úgy gondoltad, nézzük is? Ooops.

21:00 A Tumblr szerint ez az első Fedal, amin egyikük sem világelső. Krump, te mit tudsz?

21:01 Én csak annyit tudok, hogy mindjárt kezdődik a VV, szóval most lelépek egy órára, Esz, vedd át addig a blogot. Köszi.

21:04 Csak vicceltem. Igen, én is így tudom. 2004. áprilisában Fed már első volt, legutóbbi találkozásukor (2011 RG) Rafa még az volt. Közte más meg nem volt első.

21:07 Mutual respect, legendary rivalry – az annyi, mint két feles.

21:10 Tegyünk meg téteinket: hány perc múlva fogom levenni a hangot a streamen?

22:20 Hány perc múlva térek át inkább a csés poszt írására?

22:22 Juj, megvan az első pontunk! Korai lenne egy mexikói hullám?

21:22 YAY, azt hiszem, a stream megmentett, maximum a scoreboardot tudom jelen pillanatban blogolni, illetve a néha bemerevedő Fedet. Mondjuk, ez utóbbi nem rossz, ha megfelelő pillanatban fagy le. Közben Esz időcsapdába került, a végeredményt megtudtad legalább?

21:30 Közszolgálati blokk: a Tsonga-Fish után Rog továbbjutása a csoportból már ma biztos, ha nyer, Rafáé csak akkor, ha kettőben. Már ha Rafa kettőben. 

21:29 A DigiSport meg szarjon sünt. De biztos jó a meccs, egyébként. Valaki be tudna róla számolni?

21:38 Sue írt commentet, check that out, én nem ezért vagyok itt. 3:2 Fednek, Rafa adogat, mindenki szervánál.

21:40 Apu semmire brékel, woohoo.

21:42 És még a cselendzs is bejön neki. Hiába, ha egyszer egy üzlet beindul… 5:2, de láttunk már olyat az idén…

21:53 Nem tűntem el, de Esz kíméletlen a bejegyzéseimmel, már kb. a harmadikat tünteti el, semmi gond, nem veszítettetek sokat. Fedé az első szett, visszafogottan örülünk.

21:58 Basszus az enyém is odaveszett, pedig volt benne mélyelemzés meg Jensen is…

22:00 Krumpli – Esz 1-3. Esznek kúlabb cuccai vannak, szóval én kivonulok, kérem vissza Jensent. Most. Thx.

22:00 Ez lett volna az: 

22:04 Ha valakit netán az eredmények érdekelnének, Fed brékkel megy a másodikban…

22:10 Fed két brékkel megy a másodikban. Hm.

22:17 Három brék, 5:0. What the actual fuck.

22:20 17-9, woohooo!

22:21 “James LaRosa: The Federer press conference after this one is going to be AMAZING. I may need a cigarette after this one.”

22:30 Küldenék egy szép szerelmes számot azért…

22:37 Örömmel közölhetem, hogy Fed olyan gyorsan végzett, hogy nem aludtam el közben. Esz volt annyira figyelmes és a Rafásoknak üzent (nem is igaz…), így rám maradtak a Fedesek, ha már emlegetve volt, Jensen kíván nekünk nagyon szép estét:

Az első megvan. (Holnap megyek bort venni.)

Címkék

jo-wilfried tsonga, london, rafa nadal, roger federer, tenisz, WTF

 

(Köszi Esz a képért )

Menni fog ez nagy mennyiségű forralt bor nélkül is. Remélem.

Címkék

jo-wilfried tsonga, london, mardy fish, rafael nadal, roger federer, tenisz, WTF

Elérkeztünk az év utolsó tornájához, utána kapunk egy kis kimenőt (na jó, a Davis Kupa döntőtőről senki se felejtkezzen el), hogy aztán jöjjön végre 2012, én már most nagyon várom, hogy süssön ezerrel a nap és pattogjon a labda Melbourne-ben.

De addig is búcsúztassuk el az évet a nyolc legjobb férfi teniszezővel, akik egy igazi gálaműsor keretében küzdenek majd meg a Mesterek Kupájáért.

A címvédő Fed, aki tavaly megmutatta a teljes mezőnynek, hogyan is kell fedett pályán játszani ezt a játékot, és idén sem rossz előjelekkel vág neki a megmérettetésnek, az egy szett veszeteség az elmúlt két tornán azt mutatja, jó formában van, de van annyira erős a top nyolc, hogy ne lehessen biztosan megtippelni előre, mi lesz a végeredmény. És ugye Fednél már úgyse lehet semmit sem biztosra tudni.

Ugyan Novak és Rafa is kérdéses volt, hogy tudnak-e indulni, azonban végül mindketten összekapták magukat és bejelentkeztek Londonba.

Rog Rafa csoportjába került Jowillie és Mardy mellé, nem állíthatnánk, hogy egy könnyű csoport, de istenem, ez legyen a legnagyobb bajunk.

Címvédőként Fed kezd, Jo-val, így az a mókás helyzet alakult ki, hogy két egymást követő meccsen játszik ugyanazzal az emberrel, a párizsi döntő után, Londonban is egymás ellen küzdenek majd, az évben már másodjára, a legutóbbit inkább ne nagyon emlegessük. Egyébként is nagyon sokat futottak össze mostanában, ebben az évben ez lesz a hetedik mérkőzésük, az idei hatból négyet Rog nyert, kettőt Jo, így a mai meccsben is bármi benne van.

De semmi gond, aki nyerni akar, az nem válogathat.

Ui.1: És hogy emeljem a torna várható élvezeti értékét: Esz tett egy némiképp felelőtlen ígéretet a Rafa-Rog meccs nem teljesen józan live-bloggolására. Ha ez kedd este lesz, akkor beszállok én is

Ui.2: Majdnem elfelejtettem, pedig szép eredmény nagyon: Fed immáron kilencedik éve folyamatosan megkapta a Közönségkedvenc díjat az ATP szavazásán (a nézők szavazati alapján), míg tavaly után, amikor Rafát érte ez a megtiszteltetés, idén ismét Fed nyerte a Stefan Edberg Sportszerűségi Díjat, immáron hetedjére (a többi teniszező szavazata alapján). Nagy grat!

http://www.atpworldtour.com/Fans/Fan-Favorite/ATP-World-Tour-Awards-Announced-2011.aspx 

1, 2, 9, 18, 30, 47, 69, 99

Címkék

Párizs, roger federer, tenisz

Megígérem ez lesz egy ideig az utolsó számos bejegyzés, de a tegnapi döntő még megérdemelt egy ilyet.

A helyes megoldásokat kommentbe kérem

Fednek sikerült végre megszereznie azt a Masters címet, ami fájóan hiányzott eddig, hiszen fedett pályás tornáról van szó, ami Fed legjobb borítása volt egész karrierje során.

Idén nem érdekelte, hogy lassú a pálya, nem érdekelte, hogy három francia játékost is le kellett győznie a trófeáért, az sem, hogy az ikrek éppen betegeskednek, aminek az lett az eredménye, hogy a tegnapi döntőre neki is sikerült némi náthát és torokfájást összeszednie, és az sem, hogy hajnali négykor egy ikerrel többen lettek az ágyban, mert mint Fed mondta, arra már nem volt ereje, hogy nekiálljon veszekedni Mirkával a gyereknevelés helyes módjáról.

A döntőben pedig az a Tsonga várta, akivel idén meggyűlt már a baja kétszer is, a legemlékezetesebb kétségtelenül a wimbledoni 2-0-as vezetésről elveszített negyeddöntő volt, de ezt követően Montreálban is kikapott a franciától.

Mielőtt azonban trend lehetett volna a dologból, avagy háromszor egymás után csak Rafa, Mari és Djokó verhet meg, a US Openen könnyedén intézte el Fed Jowillie-t, és most is hasonlóan alakult a meccs.

Nem volt annyira egyértelmű az első szett, mint azt az eredmény mutatta, de kétségtelen, Jo nem élete legjobb napját fogta ki, valószínűleg az előző napi idegölő Isner ellen meccs sokat kivett belőle, főként csak a szerváiből élt, Fed sem brillírozott annyira, mint Berdych ellen, és ez a kombináció egyértelmű Fed sikert jelentett, hiszen Tsongának nagyon jól kell játszania ahhoz, hogy Fedet verni tudja.

A második szett közepe felé érezhető volt, hogy mintha Fednek gondjai lennének, a szerva döcögött és meglehetősen enervált volt,  az utólag kiderült összeszedett nyavaja erre kellő magyarázattal szolgált, a rövidítésben viszont nagyon koncentrált, nem szeretett volna egy döntő szettet, emelt a játékán és gond nélkül hozta is azt.

Nézzünk a meccsről egy olyan fonákot Fedtől, ami még a Fed kispadot is lázba hozta:

 

Így Rog lett Andre Agassi után a második teniszező, aki a Roland Garroson és Bercyben is nyerni tudott, valamint szintén Andrét előzte meg a legtöbb keménypályán szerzett tornagyőzelem új birtokosaként.

Fed szettet sem veszített a torna során, Bázelben is csak egyet, ami elég szép teljesítmény, főként, hogy jelen pillanatban tizenkétmeccses nyerőszériában van.

Ha megtoldaná ezt még öttel… de ne szaladjunk ennyire előre.

Nyolcszáz

Címkék

Párizs, roger federer, tenisz

Azért igazán jó dolog, hogy Fed tizenhárom év profi karrier és tizenhat GS után is talál olyan dolgokat a teniszpályán, amikért még küzdeni is hajlandó, szerencsés tulajdonság ez. Igaz, ezen dolgok száma évente körülbelül három-négyre csökkent, de sebaj, mert legalább emlékezetes pillanatokat eredményeznek és mi is jól szórakozunk.

És még az is van, hogy azért, mert úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnénk.

Amikor Fed a párizsi torna kezdetén kifejtette, tulajdonképpen szégyen, hogy ezt a Masterst ő még sose nyerte meg, sőt, még csak döntőbe se került itt, a rutinosabb Fed-nézők már nagyjából sejtették, hogy mire lehet számítani.

Fed nyafizot ugyan egy kicsit a tavalyi extragyors és éppen ezért a nézők körében osztatlan sikert aratott pálya lelassítása miatt, de ezen hamar túllépett, és olyan játékstratégiával játszott az elmúlt héten, mintha ez egy gyors pálya lenne.

Tanulság: a fedett pálya valójában mindig gyors, csak a fokozatok között van különbség.

Rog természetesen francia ellenféllel indított, olyan jól bejött ez már máskor is, szerencsére cukifej Mannarino nem képvisel olyan játékerőt, hogy a hazai pályát ki tudta volna használni. Ha már belejött, Fed a következő körben újabb francia játékos ellen lépett pályára, Ricsi viszont már nem tartozik a könnyű falatok közé, legutóbbi meccsüket példának okáért a francia nyerte (idén Rómában), Fed fedett pályán azonban külön kategória, Ricsi megtett mindent, jól is játszott, még sem nyert szettet sem.

Menetrendszerűen érkezett ezután egy gyengébb meccs, Monaco ellen Rog szenvedett rendesen, nem fekszik neki az argentin játéka, és nagyon sok volt a ki nem kényszerített is, csak azért nem mondom, hogy felejtsük el, mivel Rog karrierjének nyolcszázadik győzelme volt ez, ami nagyon sok, mindösszesen hatan voltak eddig, akiknek sikerült elérnie ezt a számot (Edberg (806), Agassi (870), McEnroe (875),  Vilas (923), Lendl (1071), Connors (1242).

Az elődöntőben az utóbbi időben magára találó Berdych következett, aki az elmúlt négy meccsükből hármat megnyert, szóval kötelező volt a győzelem, különben kezdett volna egyoldalúvá válni a történet. Ezzel Fed is tisztában volt, borzasztóan összeszedte magát, kihasználta minden előnyét a fedett pályának, TBird csak statiszta lehetett, két szettben győzelem.

Így Fed végre pontot szerzett a tavalyi évhez képest (tavaly elődöntőben Monfilstól kapott ki itt), emellett karrierje során először döntőzik Párizsban és ő lett az első olyan teniszező, aki mind a kilenc Masters torna döntőjébe bekerült.

Természetesen Fed nem ezért jött ide, ő a trófeát szeretné, ez viszont nem lesz egyszerű feladat.

Rognak ugyanolyan tökéletesen kell játszania ma, mint tegnap, ha el szeretné hozni a kupát Jo-Wilfired Tsonga elől, aki öldöklő küzdelemben, döntő szett TB-ben nyert az elődöntőben John Isner ellen, az eksztázisban lévő közönség biztatása mellett.

Nem kérdés, hogy a francia a döntőben is számíthat a honfitársaira, az utóbbi időben Fed – Tsonga meccsek egyébként is gyakran voltak kiélezettek, és nem egyszer értek véget vereséggel Fed számára.

Nem lesz tehát könnyű, de egy párizsi címért meg kell küzdeni. Fednél jobban ezt senki sem tudja.

Lazításként a döntő előtt itt egy videó, ami kiváló érzelmi zsarolási alapanyag lesz az ikreknek néhány év múlva:

www.dailymotion.com/video/xmaj38_rogerpardy_sport 

Hatvannyolc

Címkék

bázel, kei nishikori, roger federer, tenisz

 

 

 

 

 

Bázelben ötödjére.

 

 

 

Vonatozás, vásározás

Címkék

bázel, roger federer, tenisz

Rog számára kellemesen alakultak a dolgok a szülővárosában, ugyan az állandó bázeli ellenfél, Jarkko most sem adta könnyen a bőrét, de aztán jött Rod és Waw önbizalomnövelőnek, és még Mari is visszalépett a tornától.

Majd Novak kikapott Keitől az elődöntőben, így ma Fed életében először, de ha marad még egy darabig, biztosan nem utoljára, a nagyon tehetséges japán sráccal játszik a döntőben.

De ne szaladjunk ennyire előre, mert történt egy-két dolog a héten, ami említésre méltó.

A svájciak úgy tűnik, megértették, hogy már nem sokáig láthatják Fedet nap, mint nap a TV-ben, és igyekeznek mindent megtenni, hogy tiszteletüket és szeretetüket kifejezzék felé, lehetőleg addig, amíg még számít.

Így esett, hogy Bázelbe mostantól kezdve Roger Federer lokomotív is jár, valamint hosszas győzködés után arra is sikerült rávenni, hogy megengedje, hogy egy egyelőre még készülőben lévő utcát nevezzenek el róla Bielben.

Bízom azért abban, hogy a nyilvános szoborállítást meg fogja vétózni.

A bázeli torna igazgatója Fedet megajándékozta a “legjobb játékos a bázeli tornán ever” címmel és plecsnivel (a Blikkben és a Manorban lehetett szavazni, a majdnem 40.000 beérkezett szavazatból harmincakárhányezer Fedet jelölte meg, én igazából azt a maradék négyezret nem értem, biztos a szerb vendégmunkások voltak), szerencsére a torna hivatalos papírjait még nem adta át, reménykedik, hogy ráér még vele.

A szokásos őszi vásárban is tett kiruccanást a család, bezzeg tavaly, amikor ott vursliztunk, nem jelentek meg, de hát ilyen az én szerencsém Feddel.

Ami a meccseket illeti: hosszú kihagyás utáni, egyre javuló forma, utolsó két meccsen már kifejezetten szép dolgokkal, a szerva viszont lehetne jobb is.

Ettől függetlenül ma illene nyerni.

És még egy fontos információ a jövő évvel kapcsolatban: az amerikai csapat elleni DC forduló 2012. február 10 és 12-e között Fribourgban kerül megrendezésre, fedett salakpályán. Fed bevallotta, hogy a helyszín és a borítás kiválasztásában volt szerepe, igaz, még nem ígérte meg, hogy részt vesz az összecsapáson, de úgy vélem, hogy sérülés esetét kivéve, ez biztosra vehető.

Mindjárt itt a karácsony

Címkék

bázel, roger federer, tenisz

Most mit csináljak, ha elkezdődik Bázel, ez az első gondolatom.

Rog valószínűleg nem érezte ajándéknak az idei tornát, régen gyűlt össze ennyire erős mezőny Fed szülővárosában, és akkor az utolsó pillanatban szabadkártyát kapott Andy Murray-ről még csak szót sem ejtettem.

A lehetséges variációk közül, Fed ahhoz képest egész baráti sorsolást kapott, amire szükség is lesz, hiszen a US Open utáni DC forduló óta nem lépett versenyen pályára. Némi büszkeséggel és teljes elégedettséggel a hangjában mondta, hogy hat hét szünete volt, bízzunk benne, hogy edzésre is sor került ebben az időszakban, nemcsak kifestők színezésére.

Fed tegnap nyitómeccsen Starace-vel játszott, Potito egész tisztességesen ügyködött az utóbbi időben, így jó partner volt egy hosszú kihagyás utáni első meccsen, legalább kellett egy kicsit küzdenie Rognak. Fed egyébként teljes mértékben “kihagytam hat hetet” formában játszott, de nyert, és még ideges sem volt, szóval reménykedésre van ok, még ha a tornagyőzelem idén igen messze van.

Holnap Jarkko Nieminen következik, bízzunk benne, hogy a szerva már legalább “második meccs hat hét kihagyás után” -i állapotban lesz.