A tökéletes bevetés

Címkék

alexander skarsgård, brad colbert, generation kill, gyilkos megszállás, james ransone, stark sands

Régen volt már, hogy egy sorozat arra késztessen, hogy gondolkozzak rajta, hogy igazán érdekeljen mi fog történni a következő részben, hogy ne csak könnyed, üssük el az időt valamivel szórakozás legyen. Az állandóan jelenlévő tenisz sem tett jót a sorozatnézési szokásaimnak, de ha őszinte akarok lenni, valójában nem a tenisz tehetett róla: egyszerűen eltűntek az általam rendszeresen nézett, jó sorozatok, és nem jöttek helyettük újak, így az utóbbi időben inkább könyveket olvastam. Nem mintha az akkora baj lenne.

Egész egyszerűen annyi történt, hogy végigjártam a sorozatnézők által jól ismert evolúciós utat, aminek a végén már csak azok a sorozatok maradtak, amik nem klisékből állnak, amelyek a pénzszerzés mellett minőséget is adnak, és amelyek nemcsak azért készülnek el, mert új sorozatokra mindig szükség van.

Így meglehetősen lecsökkent azoknak a sorozatoknak a száma, amikhez egyáltalán kedvem van hozzáfogni, de most gyors egymás után kettő olyanba is belefutottam, amelyekre azt mondtam, hogy érdemes volt elkészíteni őket.

Valószínűleg nem véletlen, hogy mindkettő HBO produkció és az sem, hogy a feszesebb történetvezetést és kevesebb üresjáratot engedélyező hét-tíz részes sorozatok közé tartoznak.

Az egyik az idei év kiemelkedő sikere, a Game Of Thrones (Trónok Harca), a feudális társadalmak működését misztikummal keverő tökéletesen kivitelezett egyveleg, kiemelkedő színészgárdával, kellő izgalommal és jó karakterekkel, amely alkalmas lehet arra, hogy egyszer olyan fogalommá váljon, mint a Wire.

De mint mindig, a valóság most is lefegyverezőbbnek bizonyult, mint a kitalált világ, nálam a Generation Kill (Gyilkos megszállás) a csodálatos sorozatok különversenyében kiütéssel győzött, és szépen elfoglalta a helyét a Battlestar Galactica, a Wire és a Firefly mellett.

Nem véletlen persze, hogy mind a Game of Thrones, mind a Generation Kill könyvadaptáció és így mindkettőnek van kezdete és vége (jó, a Game of Thrones-nak valójában még nincsen, de öt kötet már elég ahhoz, hogy a sorozat készítői ne elveszve bolyongjanak a saját maguk által teremtett egyre bonyolultabb labirintusban), a Generation Kill pedig még azzal a plusz tulajdonsággal is büszkélkedhet, hogy valós eseményeken alapuló könyvet vitt a digitális kamerára.

A Generation Kill ugyanis Evan Wright 2003-as könyvén alapszik, aki a Rolling Stone újságírójaként az amerikai csapat iraki inváziója során a tengerészgyalogság elitalakulatával, a felderítő egységgel részt vett a háborúban. (Teljesen pontosan az első hadosztály első felderítő zászlóaljával). Így a filmben szereplő katonák, események valósak és megtörténtek.

Mindehhez hozzátehetjük David Simont és Ed Burnst, akik Wire-t is jegyzik, és pontosan tudod, hogy hét óra tökéletes televíziót fogsz kapni.

De még így is meglepett, hogy mennyire tökéleteset.

Nehéz nélküled. Meg veled is.

Címkék

davis cup, robin soderling, roger federer, stanislas wawrinka, tenisz

Mint láthatjátok egy kicsit arcot változtattunk, semmi különösebb oka nem volt, csak untam már az előzőt. Nem mondom, hogy ez tökéletes, de egy ideig azt hiszem, ez fog maradni.

Csendes idők járnak teniszberkekben, mindenki próbálja magát összeszedni az utolsó nagy rohamra, míg a saját energiáimat leköti az alapvető létfunkciók fenntartása (Ki hogy bírja ezt az időt? A magam részéről nem tudom, hogy egyáltalán minek mozdultam ki otthonról az elmúlt héten bármikor is. Nem mintha a lakásban jobb lenne, néhány napja átléptük a lélektani 30 fokos határt, éééljen…), szóval elnézést, hogy a múlt hétvégi Davis Kupa forduló végéről még nem számoltam be, pedig lett volna mit.

Fedrinka végül mégiscsak pályára lépett szombaton, le akarták zárni ezt a DC fordulót gyorsan, fáradtak voltak mindketten, alig várták, hogy kitörjön a szünet.

Persze, előtte még simán nyertek három szettben a portugál kettős ellen, Waw és Fed nem rossz páros ám, ha esetleg ez még nem derült volna ki eddig, majd sikerült egy olyan közös interjút adniuk, ami a slash irodalom edzett tagjait is pirulásra késztette.

Waw szerint meglehetősen nehéz koncentrálnia, ha Rog is a pályán van, illetve még át kell gondolnia, hogy Fed-e a legjobb választás az olimpiára, mire Fed viccesen bár, de valójában egy kissé felhúzva az orrát, megjegyezte, hogy ha Wawnak ez nem tetszik, akkor indulhatna vegyes párosban.

Viccelődős, de valójában még sem annyira interjú a svájci elsőtől és másodiktól:

http://www.bernerzeitung.ch/sport/tennis/Wawrinkas-Scherzattacke-gegen-Federer/story/16548970

(Ha nem tudsz franciául, akkor is érdemes megnézni, mint mondani szokás, az arckifejezésekben és mozdulatokban benne van minden. Sevet se hagyjátok ki.)

Közben Waw vagy még inkább Ilham, gőzerővel dolgozik azon, hogy Waw tavaly évben kissé megtépázott imidzsét helyrehozza, a tapsikálós fotók után itt egy kis videó Alexiával:

http://www.youtube.com/watch?v=g0i9f_70iH4 

Ha már bébik: a Roger Federer Alapítvány az elmúlt években gyűjtött tapasztalatok alapján úgy döntött, hogy ideje merészebb tervekbe is belevágni. A következő három évben szorosan együttműködve további, a térségben dolgozó non-profit szervezetekkel nyolcvan óvoda felállítását tervezik Malawiban, biztosítva ezzel, hogy minél több, három és öt év közötti gyerek jusson megfelelő élelemhez, és így lerakják a normális fizikai fejlődés alapjait.

Nem Fed az egyetlen, aki alapítvánnyal kapcsolatos hírekkel rukkolt elő, kedvenc svédük is elérkezettnek látta az időt (értsd megfelelő mennyiségű pénz és szponzor jött össze), hogy belevesse magát a jótékonykodásba.

Mindehez nyitóparti is dukált, amelyen Söd megvillanthatta azt, amiben a legjobb (emberekkel beszélgetni, semmiségekről csevegni), és egy, Söd személyiségét híven tükröző logó is megalkotásra került:

https://robinsoderlingsstiftelse.se/

És ha már a vegyes páros. Martina Hingis nagyon aktív mostanság az öreglányok touron és az egyik meccs után a riporter viccesen megkérdezte tőle, hogy nem gondolkozik-e azon, hogy Feddel indul vegyes párosban az olimpián. A válasz valószínűleg őt lepte meg legjobban, ugyanis Martina közölte, hogy felmerült ennek a lehetősége. Méghozzá nemcsak beszélgetés, poénkodás szintjén, hanem a Fed csapatból konkrétan megkeresték ez ügyben.

Persze, örülni még nem kell, mert egyrészt nem mondott még igent, másrészt pedig vannak követelmények, aminek meg kell felelni, így minimum három hónap játék (a dopping szabályok miatt), illetve vegyes párosban csak az indulhat, aki az egyéniben teljesíti a kvalifikációs feltételeket. Igaz, hogy állítólag lesz hat darab szabadkártya…

Ami a DC-t illeti: Spanyolország-Franciaország, Szerbia-Argentína elődöntők lesznek szeptemberben a Világcsoportban, míg Svájc a feljutásért Ausztráliával fog megmérkőzni, Ausztráliában.

Nos, ebből a fordulóból kiválóan le fogjuk tudni mérni, hogy Fed valóban komolyan gondolja-e azt, hogy egyszer DC kupát akar nyerni…

/Ui.: Ha valaki időközben rájött, hogy Feli mit keresett a héten egy salakos challengeren Bogotában, az szóljon. Köszönöm./

Jutalomtorna /mármint nekünk/

Címkék

andy roddick, david ferrer, david nalbandian, davis cup, feliciano lopez, juan martin del potro, mardy fish, roger federer, severin lüthi, stanislas wawrinka, tenisz, victor troicki

Davis Kupa. A fura anomália a modern teniszben, ahol országok csapnak össze egymással a sportmárkák helyett, az utóbbi időben a nagyság eldöntésének egyik fontos fokmérője (de hát nem nyert DC-t! az igazán nagyon mind nyertek DC-t!), igazából azonban leginkább a barátkozós, családos, nem így szoktuk őket látni képek kiapadhatatlan forrása.

Kedvenc svájciaink Bernben próbálják legyőzni a portugálokat, egyelőre mindezt sikerrel teszik, lévén mind Stan, mind Fed megnyerte a saját meccsét, mégha meglehetősen nagy szenvedések közepette is.

A házigazdák úgy vélték, jó ötlet lesz az AO-hoz hasonló, lassú, de fedett keménypályán játszani ezt a fordulót Wimbledon után. Az eredménye ennek meg is lett, Fed lelkesen gyakorolta a bréklabda hárítást, teszem hozzá,  egész sikeresen, Machadónak mnidössze kettőt sikerült értékesíteni a százvalahány bréklabdájából (igaz, az egyikkel vitte az első szettet), Fed viszont hétből ötöt hozott, így a pocsék szerva ellenére sem volt túl izgalmas a meccs.

Elvileg ma Fedrinka jönne, de ez csak ma délelőtt fog eldőlni, a tegnapi meccs után mind Fed, mind Stan úgy nyilatkozott, hogy fáradtak, így nem biztos, hogy ők lépnek majd pályára a párosban.  Sebaj, jövőre megkapjuk majd az adagunkat, remélem.

A tegnapi meccsek azért így is kellő awwww-val szolgáltak, itt van mindjárt Fed, aki örömködik és a meccs végén hullámzást vezényel le,

vagy Fed és Sev Mindörökké Együtt,

vagy Stan kislánya, Alexia, aki anyukájával együtt ellátogatott a meccsre, szurkolni apunak.

 

Jó látni, hogy Stan és Ilham még szóba állnak egymással.

De nemcsak Svájc igyekezett azon, hogy csapásokat mérjen a női szívekre,  itt vannak például a szerbek, bár ők másként érték el a kívánt hatást:

Nole végül nem fog játszani ezen a fordulón, Tipsza és Troicki megoldja ezt nélküle is, de ettől még elutazott ő is Svédországba, szurkolni a többieknek.

Szeretném akkor megragadni az alkalmat, és kedvezni cinnouse-nak, aki már régóta lobbizik néhány Victor képért, nem véletlenül.

Nem hiszem, hogy ezekhez sok hozzáfűzni való lenne.

Természetesen a férfi tenisz Legendás Baráti Párosa sem maradhatott ki a jóból. Ugyan Nando egyelőre nincsen kiírva egyes játékra, joggal, mivel Costa inkább Felire szavazott, szintén joggal, ez nem jelenti azt, hogy ne tudták volna így is érzékeltetni, hogy ők ketten összetartoznak és holmi szövetségi kapitányi döntések nem állhatnak az útjukba.

Nem igazán értettem ugyanakkor, hogy miért tartották az amerikaiak egyrészt jó ötletnek az austini szupergyors, fedett pályát (mégha az előbbi tulajdonságát megkérdőjeleztem a pályának, amikor Mardy a háló fölött négy méterrel kezdett el labdákat ütögetni Felinek), másrészt miért gondolták azt, hogy Rafa visszalépésével ők az esélyesei ennek a találkozónak.

Kifejezetten úgy vélték, hogy Mardy öt szettben összehozott veresége Mardyt és nem Felit minősíti. Nem igazán tudok erre mit mondani. Én spéci kissé dühös voltam Felire, hogy öt szett kellett ehhez a győzelemhez, mert négyet vártam. Úgy értem, Felinek gyilkos szervája van, szeret és tud is gyors pályán játszani, nagyon jó formában van (negyeddöntő W-ben, vagy ez már nem rémlik?), és lehet ugyan, hogy Mardy épp top tízes, míg Feli jóval lentebb, de a képességeiket tekintve inkább azonos szinten vannak, ha egyáltalán. Ráadásul Feli borzasztóan jó DC játékos, aki imádja, ha ellene szurkol a közönség.

rAndy pedig képtelen meccset nyerni már egy ideje, Ferrer megbízhatóan, és jól játszik, sima három szett lett a vége.

A spanyolok tehét 2-0-ra vezetnek, amely tény szerintem csak az amerikaiakat lepte meg. De őket nagyon.

Tényleg azt hittétek, hogy van esélyetek? Tényleg?

Időzzünk még egy kicsit a spanyolajkúaknál. Argentína már az elődöntőben van, miután az első három meccset megnyerték Kazahsztán ellen, Delpi és Monaco vitte az egyes találkozókat, Nalby pedig, miután a vulkáni hamufelhő miatt nem tudott repülővel menni, autóba szállt, és levezetett 700 kilométert, csakhogy a helyszínen szurkolhasson.

Davis Kupa, így szeretlek.

Együtt

Címkék

davis cup, marco chiudinelli, roger federer, stanislas wawrinka, tenisz, yves allegro

Rog nem sokat filozofált a Wimbledonban történteken, hétvégén DC forduló Portugália ellen, Fed részvételével.

A svájciaknak muszáj nyerniük ezt a találkozót, majd a US Open utáni héten tartott következőt is, ha jövőre újra versenybe akarnak szállni a Kupáért, lévén, hogy tavaly kiestek a Világcsoportból és most a tét a visszakerülés.

A csapat teljes, Fed, Waw, Marco, Bohli, Lüthi tettre készen, mindenki a helyszínen, Svájc fővárosában, Bernben.

Készülnek,

Waw is megnyugodott,

nyilvános edzést tartanak,

sokan voltak,

a gyerek most is jól jött,

sétálgatnak a városban,

és jól érzik magukat. /Bernben lehet is, egy végtelenül hangulatos, ősi és valójában meglehetősen kicsi, nagyon szerethető város. Ezt csak úgy futólag jegyeztem meg./

Annak tiszteletére, hogy Fed a tavalyi szünet után újra a Davis Kupára is fordít időt, a hivatalos DC oldal Fed és a DC tizenkét évéről készített egy nagyon helyes és aranyos fotóösszeállítást:

http://www.daviscup.com/en/photos/galleries/gallery.aspx?id=52862 

Érdemes egy kicsit nosztalgiázni.

Példa nélkül

Címkék

novak djokovic, tenisz, wimbledon

Novak Djokovic def. Rafael Nadal 6-4 6-1 1-6 6-3

 

48 – 1.

Két GS.

Négy ezres.

Világelsőség.

AELTC örökös tagság.