Címkék

, , , ,

Nagyon élvezem eddig a Roland Garrost.

Igen, valóban, ezt írtam le.

Úgy tűnik, a labda megváltoztatása jó ötletnek bizonyult, legalábbis a nézők szempontjából, a játékosok nyilván nem örülnek neki túlzottan.

Nem ártott az sem, hogy jött végre valaki, aki felrázta az elmúlt évek állóvízét, és lassan tényleg elhihetjük, hogy lesz tenisz Feden és Rafán túl is.

Az is jót tett az idei salakszezonnak, hogy az elmúlt hat év nyomasztó dominanciája megszűnt, és van valaki, aki reális alternatíva az RG győzelemre.

Az is fokozta az RG elviselhetőségét, hogy ez az első GS, amin tényleg azt látom Feden, amit várok egy ideje: mindenféle görcs nélkül, teljesen felszabadultan játszik, már nemcsak mondja, hanem érzi is, hogy nincsen rajta semmiféle teher. Ha nyer, nyer, ha veszít, veszít.

De mostanság inkább az előbbi, semmint az utóbbi.

Legutóbb Tipsza esett áldozatul Fed újonnan megtalált lelki egyensúlyának. Ha Tipsza, akkor minden rendes Fed drukkernek, 2008, AO, és az a bizonyos 9-7 jut eszébe, így alapból óvatosan állunk egy újabb Tipsza elleni meccshez. Ugyanakkor legutóbbi találkozójukon, Tipsza annyira nem volt egy kategóriában Feddel (2010, Bázel), hogy joggal reménykedhettünk abban is, hogy nem lesz különösebb gond.

Maga Fed sem tudta, mire számíthat, mert mint mondta, Tipsza nagyon jó szokott lenni a nagy meccseken, a nagy ellenfelek ellen.

Végül az a verzió jött be, amely a mostani formák alapján sima meccset ígért. Első szett tizenkilenc perc alatt, és a másik kettőben sem tudott Tipsza sokat hozzátenni a meccshez.

Ami örömteli, hogy Fed új szervája jól működik a párizsi salakon is, pont megfelelően pattan, kicsit csúszva kifelé, és Fed nagyon belőtte a GS előtti szünetben a vonalakat, eddig minden meccsén megbízhatóan hozta a pontokat az első szerva és sok ászt szervált. A játékának többi elemére sem lehet panasz, talán a hálójáték előkészítése lehetne jobb egy kicsit, arra pedig várhatóan szüksége lesz már a következő, Wawrinka ellen meccsén is.

Fed tehát három nagyon sima meccsen van túl, vasárnap viszont egy nehezebb feladat várhat rá. Wawrinkának ugyanis a salak a legjobb borítása, a tavalyi évben beérett mint teniszező, emellett egy hatalmas meccsen van túl, 0-2-ről fordított Tsonga ellen, eddig Wawra nem igazán jellemző összeszedettségről téve tanúbizonyságot.

Nem is ártana egyébként egy meccsszerű meccs, az elmúlt négy GS-en ugyanis hasonló volt a történet, nagyon könnyű meccsek, majd az első komolyabb ellenállást tanúsító ellenféllel szemben kiesés.

Nem szeretném, ha újra ugyanezt játszanánk el, de azt persze nem annyira, hogy vasárnap kiessen nekem.

Waw képes lehetne arra, hogy kihozza Fedből a legjobb játékát, és hogy Fed letesztelje magát kiélezett meccsszituációban is, de…

A Fed-Waw meccsek teljes mértékben Feden múlnak, és ha Fed jó formában van, akkor nem engedi, hogy Waw megtalálja a ritmust, széttördeli a játékát, Waw pedig képtelen kezelni a Fedtől érkező szögeket, kismillió ütésfajtát, és általában nincs szép vége a meccsnek Waw számára.

Viszont ha Fed kifog egy rossz szervanapot, vagy esős, hűvös idő lesz vasárnap, akkor rögtön kialakulhat egy kiélezett, sok szettes meccs.

De én úgy vagyok ezzel, hogy aki Wimbledont akar nyerni, márpedig Fed azt akar, annak egy Wawrinkát le kell tudni győzni a Roland Garroson.

Egyéb eseményekben Rafa most a világranglista 227. helyén álló Veic ellen brékelődött rendszeresen, és valószínűleg a torna legrosszabb meccsét játszotta le.

Djokó eddigi legnehezebb meccsén van túl, del Potro következett ugyanis a harmadik körben, és rendesen összeszedte magát a meccsre az argentin, hiába most tért vissza a csípősérüléséből. A második szettben felvillantotta azt a Juan Martint, aki 2009-ben a US Opent nyerte, leütötte a pályáról Novakot. Majd jött a sötétedés, és 1-1-es szettállás után másnap folytatták a meccset.

A folytatásban a harmadik szettben ott folytatták, ahol az előző nap abbahagyták, bemutatták az alapvonal tenisz felturbósított, 2010-es évekre átállított verzióját, hosszú labdamanetek, brutálisan erős alapütések, úgy támadnak, hogy valójában védekeznek.

Delpo nem tudta kihasználni a két bréklabdalehetőséget, amit a harmadik szettben kapott, a következő gémben viszont Djokó nem követte el ezt a hibát, az első adódó lehetőségnél brékelt, ettől kezdve Djokó előszedte azt a játékát, amivel jelen pillanatban senki sem tud lépést tartani. Elkezdte nagyon alacsonyan adni az ütéseit, amiket Delpo nehezen, vagy egyáltalán nem tudott felszedni, valamint Djokó a jelenlegi Delpinek túl gyors, az argentin rendre lemaradt az ütéskombinációknál.

De mindegy is volt, a bréklabdák hárítása után, aligha lett volna bárki is, aki megveri a szerbet.

Delpi meg maradjon egészséges, és játsszon nagyon sok meccset Djokóval a jövőben.

Marinak hiába a borzasztóan könnyű a sorsolása, ha folyamatosan gondokkal küszködik. Csuklósérülés, ágyéksérülés, bokasérülés az utóbbi egy hónap termése. A mai Berrer elleni meccsen hozta össze az utóbbit, megbicsaklott a bokája az egyik hálóra futásnál. Szerencsére nem volt komolya baj, rendesen befáslizták, megtámasztották az ápolás során, így Mari le tudta játszani a meccset, méghozzá, mivel a mozgása erősen korlátozott volt, nagyon hatékony támadójátékkal.  Sokan gondoltunk sokfélét ezt látva.

Az utolsó tizenhat párosításai az alsó ágon:

Djokovic-Gasquet Montanes-Fognini Federer-Wawrinka Ferrer-Monfils

A felső ág még játszik, Rafa vagy Ljubiciccsal, vagy Verdával találkozik majd (Ljubo 2-0-ra vezet Verda ellen), Simon Söderlinggel vagy L. Mayerrel, Mari Troickival, Chela pedig Fallával.

És amíg lélekben felkészülünk a holnapi nap meccseire, fordítsunk figyelmet az igazán fontos dolgokra is. Mert Fed tudja, hogy a helyes ruhaválasztás az ember kedvét is alapvetően befolyásolja.