Címkék

, ,

A 15, a felső, és az ikrek közt elfelejtkeztem arról, amit le akartam a döntő után írni (a döntőről írt poszttal egyetemben, lol). De akkor most, a Safin/Sampras bemutó mérkőzés apropóján bepótolom: le a kalappal, Pete.

Mert ne mondja nekem senki sem, hogy Rogernek lelkesen szurkolva, alig várva, hogy végre megnyerje, ülte végig a meccset. Talán egy kicsit bánta is azt az évekkel ezelőtt Fednek tett ígéretét, hogy ha arra kerül a sor, akkor ott lesz. De ettől még eljött, ott volt. És ez nagy dolog, még akkor is, ha elegánsan késett egy kicsit ;)

És az is az, hogy azóta is végtelen türelemmel válaszol az ilyen kérdésekre, mint pl. ez: “Pete, if you’d known he’d have been in the position to win 15 and maybe a few more, would you have looked at things a little differently? Do you think you would have chased the Grand Slams a bit longer? ”. Idióta (mármint a riporter).

És úgy,  hogy azért azt sem tagadja, hogy ez azért fáj egy kicsit. Ha szabad olvasni a sorok között, akkor nem is kicsit. És nem csak a 14 miatt.

“Me in the nineties? Not knowing the future, I was happy with when I stopped – at 14. It wasn’t a number for me. I wanted Emerson’s record (of 12 Majors). I got it. I wanted to win one more – after two years of not winning a tournament – and then I won the U.S. Open and I was cooked. It wasn’t like, ‘Now I’m at 14, I’m content.’ Emotionally I was spent. I didn’t have much left in the tank.

And when I was done, I felt like I put up some numbers that nobody would touch. Little did I know Roger was going to come along and surpass me in 8 years. He saw 14 as his goal and he’s got 15 and he’s going to go on and win some more. Records are made to be broken. I believe in that. And there’s nothing I can do about it. I can’t pick up my racquet and try to win another major. My days are over. I’m content with the 14 that I have. And I’m amazed with what Roger’s been able to do here. It’s incredible.”

És amikor arról volt szó, hogy milyen a nyugdíjas élet:

“I’m trying to keep busy. Playing a little bit is good for me. Keeps me in shape. Keeps me focused preparing for something – which I need. It’s a work in progress. I’m looking for things to do. Any tennis pro goes through it. McEnroe’s still playing when he’s 50. It’s a nice place to be, but at the same time I think a man works. And I’ve worked my whole life. And now I’m retired. I’m kind of settling into it.”

Tekintve, hogy majdnem hét éves önként vállalt száműzetés után tavaly végre csatlakozott a senior tornához, illetve egyre több bemutató tornát játszik és kihasználva a Fed adta lehetőséget egyre többet beszél a sajtóval, elhiszem neki, hogy lassan kezdi felépíteni a profi tenisz utáni életét. Amiben a tenisz nagy szerepet fog játszani, mert – úgy gondolom – az olyan teniszezők, mint Pete, vagy BB, vagy majd Fed nem lehetnek meg tenisz nélkül. Vagy meglehetnek, de valami, fontos, mindig hiányozni fog.

Mert ahogy Pete mondta a bemutató meccs után:

“I miss being really good at something.”

És azt hiszem, ez volt a legőszintébb mondat, amit ez elmúlt két hónapban hallottunk tőle.

A bemutató mérkőzést egyébként Marat nyerte (6-4, 3-6, szuper TB-ben 10-6).